– Miért nézel rám így, Avery? – Elliot jóképű arcát rózsaszín árnyalat futotta be.

Averyvel kibékültek, szerették egymást, de ritkán bámult rá így, kivéve, ha épp veszekedtek.

Nem tudta, mire gondol.

Ez is egyike volt azoknak az okoknak, amiért annyira megszállottan szerette.

– Szerintem ma különösen jóképű vagy – Avery az ülőgarnitúrához vezette Elliotot, majd megsimogatta a haját, és azt mondta: