Judy szemszögéből

A reggeli órám után a diákszobába mentem. Épphogy végeztem egy vizsgával, és teljesen kikészültem. Megkönnyebbülve láttam, hogy Nan az ablaknál ül, egy sütivel majszol, és tanul. Ahogy közelebb mentem, felnézett a könyvéből, és elmosolyodott.

– Szia – mondta, és egy jeges kávét tolt át az asztalon. – Hozattam neked egy kis koffeint.

– Életmentő vagy – mondtam, felkaptam a kávét,