Judy szemszögéből:

Teljesen döbbenten bámultam Gavinre.

- Mit mondtál az imént? - kérdeztem, a hangom alig hallható suttogás volt.

- Azt kérdeztem, hogy beköltöznél-e hozzám - ismételte, az arca nyugodt volt, miközben visszanézett rám.

Annak ellenére, hogy megismételte, még mindig nem voltam meggyőződve arról, hogy jól hallottam.

- Viccelsz... - mondtam, ez nem volt kérdés.

- Nem viccelek - válasz