Minden olyan gyönyörű volt, és többnyire az étel is finom… nos, az az étel, amit sikerült lenyelnem anélkül, hogy öklendeztem volna.

Olyan volt, mintha a baba megtagadná, hogy megegye, ami a tányéromon volt.

– Jól vagy? – kérdezte Gavin, és az alig érintett tányéromat nézte.

– Igen, azt hiszem, nem vagyok olyan éhes, mint gondoltam – mondtam neki, nem akartam, hogy aggódjon, és felhajtást csináljo