Judy szemszöge

Ezüstízzel a nyelvemen ébredtem.

Nem volt igazi, persze; csak egy újabb álom, ami túl sokáig időzött. Az erdő, ami nem volt valóságos, Eloise, aki a halál angyalaként lebegett, és a kő, amit a kezében tartott. Most láttam először így a holdkövet; olyan volt, mint egy élőlény. Ahogy a fénye a bőröm alá siklott, és ott megtelepedett, mint egy második pulzus… ahogy az én lélegzetem rit