Judy szemszöge

– Az anyám kóbor volt? – kérdeztem, miközben szorított a mellkasom, a gyomrom pedig görcsbe rándult. Anyám és apám egymásra néztek, szemükben szomorúsággal. Anyám szemében könnyek csillogtak, ahogy feltörtek benne a régi emlékek. Már vagy huszonhárom év telt el azóta, hogy mindez megtörtént. Tudtam, hogy anyámnak nem lehetett gyereke, de úgy tűnt, a szomorúsága valami másból fakad…