Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
A kórházi kórteremben Roza gyengén feküdt az ágyon, infúzióra kötve. A reggeli napfény rávetült, kiemelve gyönyörű arcát.
– Roza… – Bella hangja gyengéd volt, szeme megtelt könnyel, ahogy törékeny tanítványára nézett. Nehéz volt ezt a képet összeegyeztetni a gondtalan és vidám Rozával, akit ismert.
– Mester… Mester? – Roza azonnal lefagyott, és gyorsan a takaró alá rejtette a kezét, amiben még ben