Emeriel szíve egy pillanatra megállt, majd vadul verni kezdett.

Gyorsan befejezte az öltözködést, sietségében ügyetlenül babrálva a tunikája kapcsával. Egy utolsó mély lélegzetet vett, kilépett a szobájából, és követte a katonát a hatalmas épület felé, ahol Vladya úr lakott.

Megérkezésükkor a nagyságos úr dolgozószobájának ajtajához vezették. Az Urekai szobalány, aki kísérte, visszavonult, Emeriel