Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Emeriel bámulta őt, elméje kavargott. Álla döbbenten leesett.

– É-én nem is tudom, mit mondjak. Kö-Köszönöm, Felség – sikerült végül kinyögnie.

– Ne köszönd. – Felemelt egy ékköves serleget az asztalról, zavartan bámulta. – Értsük meg egymást. Ez csupán ideiglenes haladék. Nem fogok közbelépni az érdekében, és nem is fellebbezek a bíróságon. Csak úgy teszek, mintha ez az este sosem történt volna m