Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Emeriel bámulta őt, elméje kavargott. Álla döbbenten leesett.
– É-én nem is tudom, mit mondjak. Kö-Köszönöm, Felség – sikerült végül kinyögnie.
– Ne köszönd. – Felemelt egy ékköves serleget az asztalról, zavartan bámulta. – Értsük meg egymást. Ez csupán ideiglenes haladék. Nem fogok közbelépni az érdekében, és nem is fellebbezek a bíróságon. Csak úgy teszek, mintha ez az este sosem történt volna m