"Ó, Vladya-m." Aekeira szíve összeszorult a mellkasában. Lehet, hogy a szavai távolságtartóak, szinte klinikaiak voltak, de kezdte kiismerni ennek a férfinak a finom árnyalatait.

Fájdalmat érzett. Többet, mint amennyit be akart vallani.

"Milyen ember az, aki nem tud őszintén örülni a barátjának anélkül, hogy ezek a csúnya érzések bemocskolnák?" Sóhajtott fel, a meleg levegő megsimogatta a combját.