"Amikor elment, magával vitte az összes színt, fekete-fehérbe fojtva a világomat. Soha nem fogtam fel, mennyire beragyogta az életemet, attól a naptól kezdve, hogy Galileaként megismertem, addig, amíg el nem tűnt." vallotta be Daemonikai.

Először hangosan kimondani olyan volt, mintha ledobott volna tizenkét nehéz köpenyt, amikről Daemonikai nem is tudta, hogy viselte őket.

"Ó... drágám, tudom." Ev