Daemonikai igyekezett az évek során nem erőltetni, hogy Ottai beszéljen, de látva a fájdalmat a szemeiben, az a szíve húrjait pengette.

"Fogalmam sincs, mit tettem volna, ha Morinát is elveszítem," Ottai megrázta a fejét. "Már maga a gondolat is szétszakít. Nem tehetem, mintha érteném, min mentél keresztül, de önző módon azt kívánom... azt kívánom, ne hagyj el minket." Reszkető levegőt vett, hogy