EMERIEL HERCEGNŐ

Emeriel hol ébren volt, hol álomba merült.

Valahányszor magához tért, valaki keserű füvet nyomott az ajkaihoz, nedves kendővel hűtötte a homlokát, vagy evésre biztatta. Kimerítő és tolakodó volt.

Miért nem hagyják egyszerűen az álmaira?

Szép, édes álmokra róla és a Szerelméről.

Itt, ebben a meleg és fény világában nincs fájdalom, nincs szenvedés.

Itt a kötelékük él és virágzik.

It