Aekeira összeszorította a száját.

– Ne hidd, hogy nem vettem észre a fájdalmat, amit elviseltél, milyen mélyen megsebzett. Én hallgattam az éjszakai sírásodat miatta. Amikor azt hitted, mindenki alszik, hajnalig zokogtál a párnádba.

Aekeira lesütötte a szemét. – Nem volt könnyű elengedni – ismerte be halkan. – De amikor választanom kellett, hogy esélyt adunk magunknak, vagy félig halottan élek min