Teljesen megrémisztett a gondolat, hogy újra elveszíti önmagát. Egyetlen apró pillanatra egy halk, bizonytalan hang – annak a lánynak a hangja, akinek a testét elképzelhetetlen dolgoknak tették ki – azt súgta… Fuss.

Fogadd el az ajánlatát, és fuss messzire.

– Látom a félelmet a szemedben – mondta rekedten, gyötrődve. – Ó, Emeriel… merre tovább, ha épp oda juttattalak vissza, ahol újra félned kell