ADAM SZEMSZÖGÉBŐL

Nézem, ahogy Aria távozik, alakja eltűnik az éjszakában Ethan mellett. A kétségbeesés hulláma csap el, és egy nemkívánatos féltékenység szorítja a mellkasomat. A valóság, hogy vele látom, ilyen összeszedetten és magabiztosan, keserű ízt hagy a számban. Nem tudok szabadulni a veszteség érzésétől, mintha valami értékes kicsúszna a kezeim közül.

– Adam, kérlek, meg kell állítanunk ő