Janice Lucy buzgó tekintetét nézte, és kissé hitetlenkedett.

– Milyen jóképű? Annyira, mint Christopher? – merengett magában.

– Értem. Valóra vált az álmod. Én meg lépek.

Lucy még mindig a saját világában járt, így persze, hogy nem hallotta, mit mond Janice.

Janice a vállán a táskával a lift felé indult. Már majdnem belépett, amikor egy alak bukkant fel előtte.

Nem tulajdonított neki jelentőséget.