James nem értette, miért aggódik annyira az édesanyja, de amikor látta, hogy milyen magányosan távozik, rendkívül bűnösnek érezte magát.

Nem lett volna szabad elveszítenie a türelmét az imént.

Utána akart menni az édesanyjának, és elmagyarázni neki a dolgokat, de nem tudta, mit mondjon.

Végül fel kellett adnia az ötletet. Megfordult, hogy visszamenjen a szobába, de meglátta Yvonne-t az ajtóban áll