– Hadd segítsek! – mondta.

Nem akart kint várakozni, ezért bejött a konyhába.

– Köszönöm, nemsokára kész lesz – válaszolta Sam kedvesen.

De még mindig nem akart elmenni. Ezért az ajtófélfába kapaszkodott és bámulta őt.

Észrevéve, hogy valaki figyeli, Sam a fejét fordította és találkozott a tekintetével.

Úgy viselkedett, mint egy éhes kiskutya, aki a gazdájára vár.

Ezt látva Sam nem tudta megállni