(Rose: Eden anyjának szemszöge)

Emlékek villantak be, és eszembe jutott, hogyan kezdődött az egész…

Az Ezüsthold Falka nem volt messze az enyémtől, olyan érzés volt, mintha csak egy másik városba mennék át. Amint megérkeztem, Belle szüleinek háza felé vettem az irányt, remélve egy ismerős, vigasztaló arcot. Belle mindig is a biztos menedékem volt, a barát, akire támaszkodhattam.

– Szia Rose! Belle