Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Nollace lenézett rá. – Miért lennék mérges?

– A barátod vagy, én pedig beleegyeztem, hogy vacsorázzak vele. Nem leszel mérges?

Nollace hunyorgott, tenyere pedig az arca körül időzött, simogatta az arcát. – Amíg nem léptek át egy bizonyos határt, nem látom okát, hogy mérges legyek.

– Daisie, jogod van barátokkal találkozni, és nekem sincs jogom túlságosan beleszólni a magánéletedbe. Azonban, ha tén