– Tényleg? – Nollace lepillantott, és látta, hogy a füle piros. – Úgy értem ezt, hogy nem azt mondod, amit gondolsz.

Daisie megfordult, a kezét a mellkasára tette, a szeme máshová nézett. – Nincs valami dolgod?

Nollace a homlokát az övéhez érintette. Meleg lehelete az arcába fújt – meleg és csiklandós volt.

Pislogott, és a szíve hevesen verni kezdett, majd halkan azt mondta: – Menj.

Nollace ránéze