Nollace átkarolta Daisie vállát, és pontosan oda harapott a tacóba, ahol a lány megharapta. – Persze. És nagyon édes az íze, pont mint te.

Daisie arca elpirult. – Te... Én csak azt kértem, hogy kóstold meg a tacót, te meg ilyeneket mondasz.

A mosolya kiszélesedett. – Épphogy degeszre ettük magunkat Coltonéknál, és te már tacót eszel.

– Nem én vagyok éhes, hanem a fiad.

– Akkor a fiunknak elég nagy