Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Amikor kijöttek a városházáról, Sabrina elköszönt Sebastiantól. – Mr. Ford, az orvosok nem engedik a délutáni látogatást, ezért nem tartok önnel. Majd holnap reggel meglátogatom Grace nénit.

Túlságosan is betartotta az illemszabályokat.

Amikor nem volt Grace néni közelében, igyekezett minél nagyobb távolságot tartani Sebastiantól.

– Ahogy akarod – felelte Sebastian fagyosan.

Sabrina egyedül távozott.

Az autóban Kingston megkérdezte: – Fiatalúr, nem tart attól, hogy megszökik?

Sebastian megvetően elhúzta a száját. – Megszökik? Ha tényleg szökni akart volna, miért dolgozna pincérnőként abban az étteremben, ahová rendszeresen járok? Miért folyamodott volna kölcsönért az anyámhoz? Csak azért rendezte meg azt a két korábbi szökést, hogy felverje az árát.

– Pontosan – helyeselt Kingston.

– Indulhatunk – utasította Sebastiant a sofőrt.

Az autó elhaladt Sabrina mellett, de Sebastian rá sem hederített.

Sabrina vonszolta fáradt testét hazafelé.

Már a kapuja előtt járt, amikor valaki feltartóztatta. – Sabrina! Te tényleg ide bújtál el!

Selene volt az!

Két évvel ezelőtt Selene zűrös magánélete miatt egy öreg, ronda és közönséges férfi áldozatává vált. Amikor a férfi egy pillanatra lankadt – az aktus közepén –, Selene a tűsarkával szétzúzta a fejét, azonnal megölve őt.

Hogy Selene megúszhassa a gyilkosságot, a Lynn család leitatatta Sabrinát, és titokban a gondosan megrendezett bűntény helyszínére küldte.

Ennek eredményeként Sabrinát tíz év börtönre ítélték gondatlanságból elkövetett emberölésért.

Selene viszont sértetlenül megúszta, és nem került rács mögé.

Valahányszor erre gondolt, Sabrina legszívesebben a saját kezével fojtotta volna meg Selenét.

Kifejezéstelenül nézett rá. – Hogy találtál meg?

Selene még elbizakodottabb lett. – Sabrina, tudod, hogy hívják az ilyen helyeket? Getto. Délváros egyetlen igazi gettója. A lakók többsége utcalány. Itt már ötdollárért eltölthetsz egy éjszakát egy kurvával. Egy jó éjszaka alatt száz dollárt is megkeresnek, micsoda biznisz!

– Szóval azért jöttél, hogy az orrom alá dörgöld, hogy száz dollárt kerestél egyetlen éjszaka alatt? – kérdezte Sabrina hűvösen.

– Te! – Selene felemelte a kezét, hogy megüsse Sabrinát, de aztán meggondolta magát.

Elmosolyodott. – Majdnem elvesztettem a fejem. Tudod, hamarosan férjhez megyek, és fel kell újítanunk a házat. A takarítók találtak pár régi képet rólad és anyádról a szemétben…

Sabrina hirtelen felélénkült. – Anyámról? Ne dobd ki őket, elmegyek értük.

Édesanyja már nem élt, ezért a megmaradt fényképek felbecsülhetetlen értékűek voltak a számára.

– Mikor akarod elhozni őket? – kérdezte Selene közönyösen.

– Holnap délután.

– Akkor holnap délután. Egyébként az a sok szemét szennyezné a házamat, ha még egy napig ott kéne tárolnom! – Selene büszkén kihúzta magát, és elvonult.

Nem sokkal Selene távozása után Sabrina lefeküdt.

Most volt a terhessége első trimeszterében, és az egész napos rohangálás teljesen kimerítette, ezért korán szeretett volna pihenni, hogy másnap korán felkelhessen, és elmenjen a kórházba terhességi vizsgálatra.

Másnap Sabrina már reggel sorba állt a kórház ultrahang-szobájában. Már csak egy ember volt előtte, amikor hívást kapott Sebastiantól. Felvette a telefont. – Igen, Mr. Ford?

A vonal túlsó végén Sebastian szokásos hideg hangja csengett. – Az anyám hiányol.

Sabrina látta, hogy már csak egyvalaki van előtte, ezért megbecsülte, mennyi időt vesz igénybe a vizsgálat, és így szólt: – Körülbelül másfél óra múlva ott leszek.

– Rendben. – Sebastian rövidre zárta a beszélgetést.

Sabrina megköszörülte a torkát. – Öhm… megpróbálom felvidítani Grace nénit. Tudna adni egy kis előleget? Levonhatná a válási egyezség összegéből.

– Majd megbeszéljük, ha itt leszel. – Sebastian azonnal letette a telefont.

A legjobban azokat gyűlölte, akik alkudozni próbáltak vele!

Sabrina tovább várakozott a sorban.

Épp be akart lépni, amikor egy sürgősségi beteget hoztak be ultrahangra, ami több mint fél óráig tartott. Mire végre Sabrina került sorra, rájött, hogy először ki kell állítani a kartonját, mert ez volt az első vizsgálata. Az ultrahangja így újabb fél órát késett.

Amikor megérkezett Grace kórtermébe, bentről sírást hallott. – Te hálátlan kölyök, hazudsz nekem? Megkérdeztem, hol van Sabrina!

– Anya, tegnap megkaptuk a házassági anyakönyvi kivonatunkat. – Sebastian átnyújtotta az anyjának a papírt.

– Azonnal hozd vissza Sabrinát! – Az idős nő könyörtelenül lökdöste a fiát.

– Utánanézek. – Sebastian felállt, és kiment a szobából.

Az ajtóban Sabrina találkozott Sebastian hideg, átható tekintetével.

Lehajtotta a fejét, majd egy szatyorral a kezében Grace ágyához lépett, és kedvesen megszólalt: – Grace néni, elnézést a késésért. Emlékszem, a börtönben mindig mondta, hogy szereti a képviselőfánkot, ezért hoztam egy dobozzal.

Grace elhallgatott, és elmosolyodott. – Sabbie, még emlékszel, hogy szeretem a képviselőfánkot?

– Persze. – Sabrina felkínált egyet Grace-nek. – Tessék, kóstolja meg.

Grace mohón nézett Sabrinára. – Sabbie, ezentúl anyának szólíts.

Sabrina erre csak annyit tudott mondani: – … Anya.

– Így van – felelte Grace elégedetten. – Ha te leszel Sebastian mellett, nyugodt szívvel távozhatok az élők sorából.

Sabrina hirtelen könnyekben tört ki. – Anya, ne mondjon ilyet. Még nagyon sokáig fog élni…

Miután sikerült megnyugtatnia Grace-t, Sabrina újra Sebastianhoz fordult, és az ajkába harapott. – Mr. Ford, kaphatnék egy kis előleget?

Sebastian arca nem rezdült, csak higgadtan annyit mondott: – Azt ígérte, másfél óra múlva itt lesz, ehhez képest három óra múlva érkezett meg. Ha még egyszer előfordul, hogy cserbenhagyja az anyámat, annak súlyosabb következményei lesznek, mint a pénzbeli kérdés.

Sabrina hirtelen összerázkódott. Érezte a nyugodt, gyilkos fenyegetést a hangjában.

Tudta, hogy ez nem üres fenyegetés.

Gúnyosan elmosolyodott. – Nem könnyű a gazdagok pénzét megszerezni. Értem én! Nem is kérek többet. Csak azt szeretném tisztázni, hogy nyit nekem egy számlát egy nagyvárosban, ugye?

– Pontosan azt kapja, ami a szerződésben szerepel – válaszolta Sebastian.

– Köszönöm. Délutánra programom van, ezért most távozom. – Sabrina elkeseredetten távozott.

– Sebastian… – hallatszott Grace gyenge hangja a szobából.

Sebastian azonnal berohant. – Anya?

– Tudom, hogy nem kedveled Sabrinát, de, fiam, rengeteg olyan nehézséget és szenvedést viselt el helyettem a börtönben, amiket én már nem bírtam volna. Nálam jobban senki sem ismeri őt. Egyenes, becsületes lány, aki mindennél jobban szereti a családját és a barátait. Nem elég, hogy a Ford család már annyiszor ártott nekünk? Azt szeretném, ha olyan társad lenne, aki soha nem fog elhagyni. Érted, miért erőltetem ezt ennyire?

– Értem, anya – bólintott Sebastian.

Grace fel akart kelni az ágyból. – Fel akarom hívni Quinton nénit, és megkérdezni, hogy Sabrina tényleg nálad lakik-e. Csak akkor leszek nyugodt, ha rendes házaspárként éltek.

Sebastian nem tudott mit mondani.

Ebben a pillanatban megszólalt a telefonja. Felkapta a készüléket, és ridegen belekérdezett: – Mi az?

A vonal túlsó végén Selene édes, csábító hangon szólalt meg. – Drága Sebastian, szeretnélek meghívni a házamhoz, hogy megbeszéljük az esküvőnket. El tudnál jönni? Kérlek, gyere!

– Ma nem érek rá! – utasította el Sebastian határozottan.