Sabrina nem szólt semmit.

Már az első pillanatban, ahogy Nigel közeledett, érezte, hogy egy gazdag férfi, aki csak unaloműzésre és a magány elhessegetésére keres valami mulatságot.

Sabrina nem engedhette meg magának ezt a játékot, de Nigel megsértését sem kockáztathatta.

Erőltetett egy mosolyt Nigelre, majd továbbment.

– Szállj be! – Nigel lazán az ablakra támasztotta a karját, majd felnevetett. –