Aino szeme felragyogott. – Büdöske… veszel nekem ajándékokat?

– Veszek! – felelte Sebastian komolyan.

Ritkán érintkezett gyerekekkel, ezért a hangja olyan szigorú volt, mintha a cégnél a beosztottjaihoz beszélne.

Aino nem akart hinni a fülének. – Igazat mondasz?

– Én mindig igazat mondok! – mondta Sebastian.

Ő még mindig „Büdöskének” hívta! Miért lenne ő büdös?! Megfordult, és belépett a szobába,