– Talán nem hiszed el, de húsz napja valóban otthagytalak, hogy Noah-val élj az északkeleti régióban, a te boldogságod érdekében – magyarázta Alex lassan és őszintén. – Tudod, Jane, olyan régóta mellettem vagy, és mindig te adtál; mindig te voltál tekintettel az érzéseimre, miközben én soha nem tettem ugyanezt érted. Bűnösnek érzem magam veled szemben, ezért amikor láttam, hogy Noah-ra mosolyogsz,