Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Ádám magasra tornyosult a padlótól a mennyezetig érő ablak előtt, impozáns alakja sötét sziluettként rajzolódott ki az éjszakában. Hideg, obszidián szemeiben veszélyes él rejtőzött, közönyös, mégis fenyegető. "Azt hiszed, egy bocsánatkérés elég ahhoz, hogy elsimítsuk ezt? Menjetek haza."
Viktória szeme megtelt könnyekkel, a kétségbeesés meglágyította a hangját. "Ádám, kérlek. Henry bácsi és én tar