– Carly, én vagyok az anyád! Hogy lehetsz ilyen szívtelen… – siránkozott Lucy.

Carly egy puffanással Lucy elé térdelt, és a nadrágja szegélyébe kapaszkodott.

– Anya, nincs más választásom. El kell tűnnöd. Ha szeretsz, segíts nekem. Könyörgöm.

Lucy Carlyra nézett, a szíve darabokra tört. Hirtelen keserű nevetés tört ki belőle.

Szóval, ez volt a sorsa.

Tudnia kellett volna abban a pillanatban, amiko