ALEXANDER.

Josie az ajtóban áll, és dadogva szólal meg. – Annyira sajnálom! Nem akartam betolakodni. Nem tudtam, hogy valaki van nálad. Tényleg sajnálom! – Bocsánatot kér, én pedig megrázom a fejem, hogy menjen. Szerencsére ennyiből is ért, bólint. – Majd később visszajövök.

Megfordul, és anyámnak is biccent, mielőtt eltűnik az ajtó mögött. A mellkasom összeszorul, ahogy anyám felé fordulok.

– Úja