Lihegek, a szemem elkerekedik, aztán – mintha egy kapcsolót átkapcsolnának – azonnal visszatérek önmagamhoz.

– Úristen! – kiáltom, a mellkasának vetem a kezem, és meglököm. – Úristen, te mekkora egy állat vagy!

Erre felkacag, láthatóan szórakozik, de a lökdösésemre sem mozdul. Végül, a harmadik-negyedik lökés után Kent hátrál egyet, hagyja, hogy elmenjek mellette, és átrohanjak a szobán. Megfordul