Egyedül ülök a fekete szedán hátsó ülésén, ami apám házába visz vacsorára.

Felpillantok a szürke kőkastélyra, és fintorogva gondolok bele, hogy mi vár rám. Tudom, hogy talán ébredhetne bennem némi kíváncsiság, vágy, hogy többet tudjak a családomról, a gyökereimről. De őszintén? Lorenzo Alden számomra sosem lesz az apám. Az én apám mindig is David marad.

Kent két testőrt rendelt mellém, azzal az ut