– Hé, – tiltakozom, miközben felmosolygok Kentre, ahogy végighúzza a hüvelykujját a mellem alsó felén. – Azt hittem, azt akarod, hogy keljek fel?

– Én azt akartam, hogy ébredj fel, – válaszolja, s egy kicsit elégedetten felsóhajt az orrán keresztül. – Az ágyból kikelni… az nehezebb.

– Nekem megfelel, – motyogom, s az arcát fordítom az övé felé, de Kent sóhajt, és lazít a szorításán.

– Nem, – mondj