„Dehogyis nem,” mondja Dániel, és kihúz a zsebéből egy zilált hajtincset. „Sajnálom, hogy ilyen…összegabalyodott,” motyogja, és ügyetlenül átnyújtja Kent hajcsomóját az orvosnak. Furcsa érzés fog el, ahogy nézem, ahogy gazdát cserél, és egy nevetséges vágy küzd bennem, hogy felugorjak és én is megérintsem.

Ne legyél már ilyen ijesztő, korholom magam. Vagy kétségbeesett.

Így hát erőltetem, hogy ell