Ahogy begurulunk a kocsifelhajtóra, vigyorogva nézem, ahogy Janeen elámul a ház méretén és pompáján.

– Neeemááár! – lélegzi, majd tágra nyílt szemmel néz Kentre és Danielre. – Komolyan? Ti – ti ketten itt nőttetek fel?!

– Csak apa – mondja Daniel a válla fölött, megfordulva, hogy Jerome-ra is mosolyogjon, aki legalább annyira le van nyűgözve, ha nem jobban, csak csendesebben.

– Igen – mondom, fell