– El sem hiszem, hogy nem tarthatok neked lánybúcsút. Megint! – tiltakozik Janeen, és lehuppan az ágyamra egy pohár pezsgővel a kezében, veszélyesen közel kerülve ahhoz, hogy az egészet a fehér takarókra öntse.

De nem érdekelne, ha megtenné – semmi sem ronthatja el a hangulatomat ma.

– Te rendeztél nekem egy pokolian jó első esküvői fogadást, Janeen. Nem számít az? – kérdezem, felé fordulva. Nonna