Méhfű

Összefonta a karját. – Mondd.

Kinyitottam a szám, hogy megszólaljak, de meggondoltam magam. – Áh, mindegy.

A fotókról ismertem fel, amiken vele és Iannel voltak, meg a hírekből… Egyszer olvastam egy cikket, aminek az volt a címe, hogy Ismerd meg a legfiatalabb szingli milliárdosok egyikét. – Talán tévedek.

Enyhén irritálta a viselkedésem.

– Ööö… – vetettem oda. – Jobb, ha megyek. Felálltam, és a székbe kapaszkodtam, hogy megtartsam magam. Tudom, hogy nagy hiba, de úgy teszek, mintha minden a tervek szerint menne, ami aztán oda vezet, hogy megbotlok.

Elkapott, és mielőtt a földre zuhantam volna, átkarolta a derekam és felemelt.

A tekintete végigmért, miközben próbáltam kiszabadulni a szorításából. Izmos karja még időben elkapott, mielőtt orra estem volna, amiért hálás vagyok. Alig van annyi pénzem, hogy megjavíttassam a fogam, ha kitörik.

– Eleget tettél – mondtam neki. – Menj vissza a… – csuklottam egyet – …partidra, amíg én…

– Mit csináljak? – kérdezte, és az alkarját a fejem mellé a falnak támasztotta. – Hagyjam, hogy zaklassanak, és valami részeg alakba botoljak, aki ki akar használni?

Próbáltam hátrálni. – Csak szórakozni akarok.

Közelebb hajolt, én pedig levegőért kapkodtam. – Mit… csinálsz?

A szeme a tekintetemet fürkészte, mintha valamit keresne.

– Van valami az arcomon?

– Nincs. – A hangjából valami nyers erő áradt, pedig ennek semmi értelme. – De abból, amit a szemedben látok, túl sokat ittál, ami épp elég szórakozás mára. Szóval, gyere, hazaviszlek.

Mi van?

Teljesen biztos vagyok benne, hogy ez a férfi, Marcus Hills nem tudja, ki vagyok. Egy egyszerű lány, aki őrülten szerelmes a fiába, de nem engedheti meg, hogy bármit is tegyen érte, mert fél, hogy azt gondolják, a pénzére hajt.

Talán ez az egyik hibám a sok közül, amellett, hogy hirtelen felindulásból cselekszem. Próbáltam gyorsan elképzelni egy olyan helyzetet, amiben ez a szexi férfi nem a barátom apja, de a gondolataimat a száraz hangja szakította félbe.

– Nem szeretem ismételni magam – jelentette ki, én pedig az arcára néztem. A szeme olyan gyönyörű volt, mint az óceán, és a tekintete olyan mélyen hatolt belém. – Hol laksz?

Hirtelen teljesen leblokkoltam, ezért csak a táskámra mutattam. Nem kellett magyaráznom, azonnal felkapta a kártyámat, és megnézte a címet.

– Értem – motyogta. – Akkor menjünk.

******

– Te itt laksz?

Próbáltam elnyomni a szégyent, ami átjárt, miközben lassan felnéztem rá. Ahogy az arcát néztem, rájöttem, hogy nem ítélkezik, csak megbizonyosodik róla, hogy jó helyen járunk.

– Igen – suttogtam, ő pedig szorosabban átkarolta a derekam. Segített az ajtóig, aztán megállt. – Itthon vagyunk.

Kinyitottam a szemem, és felfogtam. A gombjai ki voltak gombolva, és szabadon látszott a mellkasa. A kezem a mellkasára tettem, és az ujjaim belefúródtak a csupasz bőrébe. Rám nézett, és tudtam, hogy arra vár, hogy bemenjek, mert ő nem jön velem.

– Öhm… nem jössz be?

– Inkább megnézem, ahogy bemész, és bezárod magad után az ajtót.

Összehúztam a szemöldököm. – Mi van, ha nem biztonságos odabent? Nem gondolod, hogy meg kellene nézned, nincs-e ott valaki? Tudom, hogy ez hülye kérdés, és szinte lehetetlen, de nem tudom elhessegetni a gondolatot.

Felvonta a szemöldökét, én pedig megráztam a fejem. – Semmi, csak a pia.

– Van benne valami – mondta, és kinyitotta az ajtót. A derekamon tartva a kezét lépett be.

Mikor fogott egy széket, és leültetett rá, elhúztam a szám. – A széken kell aludnom?

– Könnyebb lesz levennem ezeket. – A kezére néztem, és láttam, hogy a cipőmre mutat.

Bólintottam, és néztem, ahogy leül velem szemben. Az ölébe vette a lábam. Figyeltem, ahogy teljesen belefeledkezik a cipőm levételébe. Lehúzta, a földre hajította, majd rám nézett. – Mi van?

Rámosolyogtam, talán kicsit túlságosan is. – Mindig ilyen vagy?

Lassan rám emelte a tekintetét. – Szexi vagy kedves? – Az arca teljesen felragyogott a büszkeségtől. Mintha ez a férfi pontosan tudná, ki ő, és nem szorulna rá, hogy bárki is megmondja neki.

– Mindkettő – válaszoltam. – De főleg a kedves. Megmentettél attól a perverztől, aki meg akart csókolni, és hazahoztál. Nem tudom, mit jelent ez neked, de nekem nagyon sokat, és hálás vagyok érte. – A kezemet a pólójára tettem. – És nem utolsó sorban megmutattad a dögös testedet.

– Túl sokat ittál – mondta. – Segítek lefeküdni, aztán megyek. Remélem, holnap nagyon fog fájni a fejed, hogy emlékezz rá, ne igyál ennyit.

Fölemelt, és abban a pillanatban, ahogy letett az ágyra, éreztem a forró leheletét az arcomon.

– Tessék. – A tekintete a combomra vándorolt, és megrázott az izgalom, ahogy a keze a bőrömhöz ért. Aztán betakart a puha takarómmal. – És talán legközelebb próbálj meg nem ennyire szexi ruhát felvenni. Jó éjszakát.

Hirtelen elöntöttek a gondolatok, hogy Marcus Hills az ágyamban van, és minden eddiginél jobban éreztem a vágyat, hogy bosszút álljak.

Megragadtam a csuklóját, mielőtt elmehetett volna, és motyogtam: – Várj… aludhatsz itt.

A szeme összeszűkült, miközben az ujjai visszavándoroltak a karomra. – Fogalmad van róla, mit kérdezel?