Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Marcus

– És mégis, a fészkes fenéért gondolod, hogy ez volt? A hangom nyers volt, nem az a megszokott, ahogy vele beszélek, de most muszáj volt másképp.

– Apa.

A szemem sarkában ráncok jelentek meg, Ian pedig kifújta a levegőt. – Sajnálom, de ez az igazság.

Egy csepp megbánás sem látszott az arcán, amiért ilyen érzéketlen és goromba volt velem. Talán ez is az oka, hogy Ian nem dolgozhat itt.

Ahhoz