Marcus

Tágra nyílt a szemem a pofátlanságától és attól, hogy képtelen volt ésszerűtlennek lenni. Fintorogtam, összekulcsoltam a kezem, de ekkor nyöszörögni hallottam, és amikor odafordultam, sírt.

Mi a franc?

– Nézd, ez most nem… – nyeltem vissza, amit mondani akartam, és ránéztem. – Mi van ebben a noteszben?

– Minden, ami róla megmaradt.

Összehúztam a szemöldököm. – Kiről?

– A nagymamámról – szip