"Azt akarod, hogy bocsánatot kérjek tőled? Felejtsd el!" – mondta Dominik, aki felemelt állal állt előttem, a szeme pedig megvetéssel és lenézéssel volt tele.

Aztán szándékosan kinyújtotta a nyelvét, és arrogáns tekintettel megnyalta az ajkait.

Hidegen bámultam rá. Habozás nélkül előreléptem a jobb lábammal, kissé lesüllyesztettem a testem, a lábam erejét használva összegyűjtöttem a testem erejét