A hang hallva mindenki ösztönösen a hang irányába fordult, és meglátták Stephanie-t nem messze állni, egy bézs színű kabátban.

A keze a zsebében volt, és halvány, megfejthetetlen mosoly ült az arcán.

Ebben a pillanatban mindhármuknak a torkukban dobogott a szíve.

Stephanie lassan, szinte ráérősen sétált feléjük, Elliot pedig szorosan követte.

Elliot arckifejezése komor volt.

Bár olvasta a jelentés