Ázunk-fázunk. Ezúttal már nem csak ő bőrig ázott, és iszonyúan hideg van.

"Gyere," mondja halkan. Megfogja a csuklómat, futásnak ered, és visszaindulunk oda, ahol a kocsimat hagytam.

"Teljesen el fogunk ázni!" kiáltom Sebastiannak.

A parókám már teljesen átázott, és a saját hajam is. A nadrágom, a blúzom, mindenem csuromvizes, és nem várom, hogy így beüljek az autóba.

Égi Atyám!

"Nem sokat tehetün