ZAIA.

– Imádom ezt a helyet – mondja Atticus, hátradőlve, miközben a pincérnő elmegy, miután felvette a rendelésünket.

Egy félhomályos, lenyűgöző étteremben vagyunk, ahol különféle konyhákat szolgálnak fel; a fülkéket buja zöld bársony borítja, a fafaragás pedig mély mahagóni színű. Csillárok lógnak minden asztal felett, és mindketten hátra, az egyik félig állandó fülkébe megyünk, amely három olda