ZAIA.

Egy hét telt el, és... üresnek érzem magam.

Abban a pillanatban, ahogy Atticus megemlítette, annyi érzelem kavargott bennem, hogy nem tudtam velük mit kezdeni.

Harag, árulás, megbánás, fájdalom, bűntudat és szomorúság.

Az érzelmeim óceánná váltak, amiben fuldokoltam, küzdve, hogy a felszínen maradjak... de elengedtem, hagytam, hogy az érzelmek felemésszenek... míg végül már semmit sem érezte