VALERIE.

– Ó, igen, mielőtt elfelejteném, tessék. – Felnézek, ahogy Zade egy köteg pénzt nyújt felém, amit épp most vett ki a zsebéből.

– Ez mi? – kérdezem tétován, miközben egy lágy szellő fújdogál, és hátratolatom a hajam, mire ő a velem karjaival átölelő kezével hátratolja azt helyettem. – Köszönöm, szexi Ménem.

– A foglaló, amit a lakásra fizettél be – mondja.

Összehúzom a szemöldököm, biztos