– Ó? Ezt mondták? – kérdezem. Most egy kicsit kényelmetlenül érzi magát, és azon tűnődöm, pontosan milyen szavakat használtak.

– Valami ilyesmit, szóval a jótékonysági vacsoráról beszéltél…

Amennyire érzem, hogy valamit nem mond el, nem erőltetem.

– Ó, igen, vissza kell utasítanom. Nem fogok részt venni. Valójában van egy barátom – mondom, a fülem mögé tűrve a hajam.

Kuncog. – Akár barátokként is