"Minden kész, doktor?" – kérdezi Zade, ahogy odajön, miután végre lehúzom a latex kesztyűimet.

"Itt igen," – mondom, arra gondolva, hogy a legfontosabb páciensem még hátravan. "Nem kellett volna velem várnod."

Átkarol, és én hozzábújok. Fáradt vagyok, de ő vezetett ide, és még nem is pihent. Valószínűleg sokkal fáradtabb.

"Szeretlek nézni."

"Ez már a zaklatás határát súrolja," – suttogom, szórakoz