– Szeretlek – mondom ki a szavakat, amiket nem is kéne, mert biztos vagyok benne, hogy látja a szememben.

– Tudom, de én kibaszottul jobban szeretlek – motyogja, és lágyan megcsókolja a homlokomat. Becsukom a szemem, élvezve az érintését, mielőtt egy újabb dörrenés miatt ingerülten felmordul, és elenged.

– Szándékosan csinálják! – duzzogok, mire kuncog.

– Lent a társalgóban találkozunk. Szánj rá i