Lépteket hallok, és dühösen letörlöm a könnyeimet, mély levegőt veszek, nem akarom, hogy lássa, hogyan érzek. Belép a szobába, keze a zsebében, és egyfajta arroganciával néz végig rajtam.

– Kérdéseim vannak.

– Elraboltál! – vicsorgok rá.

– Nem vagy gyerek. Ülj le.

– Nem hallgatok...

A következő pillanatban már a derekamnál fogva felemel, és mindenféle ceremónia nélkül ledob az ágyra. Egy tincs a h