~ ZION ~

A szeme elkerekedik a meglepetéstől, de mint mindig, nincs bennük félelem. A tekintete az ajkaimra siklik, és gondolataiba merülve végighúzza a nyelvét a sajátján.

– Milyen ijesztő – gúnyolódik lélegzetelállító suttogással. Összeszorítom az állkapcsomat, a szemeim csillognak, miközben egymásra meredünk. A vágy, hogy a falhoz szegezzem és eszméletlenül csókoljam, majdnem eluralkodik rajtam